Az ötvenes évek óta a Calvados megyében gyártott nedű eredetvédelem alá esik, azaz konkrét törvények foglalják keretbe az előállításra vonatkozó szabályokat. Szóval akármilyen gyümölcspárlat nem büszkélkedhet ezzel a névvel, amely egyben minőségjelzővé is vált. Mi adja az ital karakterét? Az almalé és annak milyensége. Azt is mondhatnánk, hogy az alma a lelke, és ezzel a kijelentéssel nem tévednénk nagyot.
Nem meglepő, hogy a felhasználás során édes, keserédes, keserű és savanyú gyümölcsök egyaránt prés alá kerülnek, merthogy az egyik legfontosabb információ - a jövőben palackba zárható ital kapcsán - az, hogy a friss almalé mekkora cukortartalommal és milyen fokú savassággal rendelkezik. Egyetlen liternyi Calvadoshoz nagyjából 12-15 kg alma szükséges. Az alapanyagot előbb pürésítik, aztán préselik, végül a megerjedő levet (ami önmagában, almaborként fogyasztható) kétszeresen is lepárolják egy speciális, folyamatos párlást biztosító szerkezet segítségével.
Ám itt még nincsen vége a történetnek, mert az így megkapott matéria nyers, tolakodó, erős ízvilágú, azaz jócskán érnie kell még ahhoz, hogy elnyerje a végső, aranybarna színét és az illatos, ízes karakterét. A fahordókban eltöltött idők után következhet a palackozás és a dugózás, na meg persze az örömteli fogyasztás. A Calvados az üdítő jellegének köszönhetően, a fiatalok, idősek, férfiak és nők kedvencévé is válhat, akár egy tikkasztó nyári délutánon, hűsítőként felszolgálva, akár egy téli estén, merengve belekortyolva az emlékek ízkavalkádjába.