Óriási különbségek, az ital minőségét tekintve, azonban nem fedezhetőek fel, lévén eredetvédettség alá esik, ami azt jelenti, hogy szabályok hosszú sora taglalja, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a palackba zárt cseppeknek ahhoz, hogy a whiskey nevet viselhessék. A történelme egyébként szerteágazó, ahogy az előállítási területek is átívelik a világot.
Ki ne ismerné a híres-neves, bajt, bút és betegségeket elűző skót whiskyt? Ám kár lenne szemet hunyni a kanadai vagy éppen a Japán verziók előtt. Utóbbi kialakulásának a históriája valóban kalandos, és a karakteresség oldaláról nézve kifejezetten érdekes. Annak idején Japánban teljesen ismeretlen volt a whisky, senki nem tudta miről van szó pontosan, amikor is egy hajónyi szállítmány futott be az egyik kikötőbe. Történelmi pillanat volt ez, mert aki megkóstolta, megízlelte a cseppeket, utána már nem kérdezgette, hogy vajon ez mi lehet. Egy kérdés merült csak fel, hogy miként lehetne meghonosítani a gyártást, miként lehetne az eljárások nyomába eredni?
A Japán szorgalom világhírű, és ez ebben a történetben is megmutatkozik. A legenda szerint egy fiatalember, maga mögött hagyva otthonát, országát, felkerekedett és meg sem állt Skóciáig. Ott végigjárta a pincéket, minden üstbe belenézett, minden munkát elvállalt és itta a tudást, na meg persze a whiskyt. Végül a megszerzett tapasztalatokat visszarepítette hazájába, hogy sikerre vigye a Japán alternatívát. A terve jól láthatóan sikerült. A whiskey árak a földön járnak, különösen, ha azt nézi, milyen nagyfokú odafigyelés és szakmaiság övezi az előállítást.