A likőr az alkoholos italok csábítója

A tiszta párlatokénál alacsonyabb az alkoholtartalma, de legalább 15%. Az érlelés erre az italfajtára nem jellemző, de a pihentetés igen, aminek köszönhetően az ízjegyek harmonizálása végbemehet. Az ízek összeérése elengedhetetlen, ellenkező esetben ugyanis az aromák könnyen diszharmóniát hozhatnak létre.

Az édesített alkoholos italokat gyakran összekeverik a likőrökkel, ám az előbbiek nem égetett szeszből készülnek, ugyanakkor gyakori, hogy cukrozatlanok vagy 15% alatti az alkoholtartalmuk. Az uniós szabályozások ezt a területet sem hagyják érintetlenül, és törvényi előírások nélkül. Ezek alapján a kategóriába tartozó nedűk minimum literenként 100 g cukrot kell tartalmazzanak. Érdekes információ, hogy az Egyesült Államokban kicsit más az arány: egy literben minimum 200-250 g cukor az elvárható mennyiség. A tévesztések leggyakrabban az ánizsolajjal készülő párlatokat éri utol, amelyek az illóolajnak köszönhetően eleve édes ízhatásúak.

Bár a desszertborok édesnek hathatnak, szintén nem tartoznak ide, mert sem külön ízesítéssel, sem hozzáadott cukorral nem rendelkeznek. A likőr eredete a XIV. századra datálható, amikor is a főzeteket gyógynövényekkel és fűszerekkel tették élvezhetővé. Napjainkban az egyik legfinomabb, leginkább kedvelt alkoholról van szó, amely krémes, könnyű, simogató állaga miatt elmaradhatatlan része a családi, baráti ünnepeknek, a nívós alkalmaknak, és azoknak a pillanatoknak, amelyek selymes ízvilágú cseppek után kiáltanak.