A brandy név és ami mögötte van

Az egyik legkedveltebb fajtája a francia cognac. Talán ennek a közjátéknak köszönhető, hogy a magyar nyelvben a mai napig előfordul, hogy a borpárlatot konyaknak nevezik. Ha pedig már a nyelvi csavaroknál tartunk, akkor az is érdekes információ, hogy az angolok is több értelemben használják a kifejezést: seprő-, gyümölcs- vagy törkölypárlatot is takarhat, miközben az elnevezés eredetvédelem alá esik az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban egyaránt.

Vagyis a hivatalos meghatározás nyomán, kizárólag az a nedű viselheti brandy keresztelőt, amely tölgyfahordóban érlelt, szőlőmustból készült. Túl a paragrafusokon és a megnevezéssel kapcsolatos furcsaságokon, történelmi tény, hogy a borpárlatok az elsőkként jelentek meg a XII. században a szeszes italok közül, köszönhetően a lepárlás kialakulásának. Az égő víznek becézett nedűt orvosláshoz alkalmazták, nem egyszer többszöri lepárlás után, gyógynövényekkel vegyítve. A feljegyzések szerint, ez a „gyógyital” a XIV. században terjedt el, amikor is a doktorok a fekete halál ellenszereként vetették be.

A tömeges használat odáig vezetett, hogy az emberek megkedvelték ezt a fajta borpárlatot, és élvezeti cikként kezdték el fogyasztani. Persze hosszú és göröngyös út vezetett a mai brandy bepalackozásáig, viszont az ital népszerűsége, az őséhez képest, csak pozitívan változott, egyre fokozódott. Ma étkezés előtt ajánlják fogyasztásra, mert kifejezetten jót tesz az emésztésnek, a természetes savaival előkészíti a gyomrot az érkező fogásokra. Ettől függetlenül, Ön bármikor adózhat az ital élvezetének, különösen, ha a sokszínű kínálatunkban rátalál arra a minőségi, több éven át érlelt alternatívára, amelynek minden cseppje ajándék.