Mit árul el a “whiskey” név magáról az italról?

A whiskey régre visszanyúló múlttal büszkélkedik, ami világszerte rajongók millióira tett szert. A név eredete és annak történelmi háttere számos információt közöl az ital stílusjegyeiről és elkészítési módjáról.

Miről mesél a whiskey név származása?

A "whiskey" szó az ír gael "uisce beatha" kifejezésből származik, ami "életvíz"-et jelent. Ez a kifejezés a szeszesital hagyományos jelentőségére utal, mint éltető és élvezetet nyújtó nedűre. Az angolok "usquebaugh" alakját rövidítve "whiskey" néven terjedt el, különösen Írországban és Skóciában. A különböző írásmódok, mint a "whiskey" és "whisky", elsősorban földrajzi eredetre utalnak: az ír és amerikai változat "whiskey", míg a skót és kanadai verzió "whisky" néven ismert.

A skót variáció, vagyis a scotch, szigorú előírásoknak kell megfeleljen. Legalább három évig érlelődik tölgyfahordókban, és lehet single malt vagy blended. A single malt scotch kizárólag egy lepárlónál készült, csak árpából, míg a blended scotch többféle whisky keverékét jelenti. Füstös ízjegyekkel rendelkezik, amik a szárításkor használt turf (mocsár) miatt alakulnak ki.

Na, és hol marad az ír whiskey?

Természetesen nem kihagyható, és nem is hagyjuk ki. Az ír aranybarna alternatíva általában triplalepárlású, ami simább és enyhébb ízvilágot eredményez. Az égetési eljárás és az érlelés során használt hordók nagymértékben befolyásolják az ízjegyeket, enyhe, gyümölcsös és fűszeres aromákat felvonultatva. Nyilván egyetlen leírás sem képes felérni a tapasztalással, tehát a legjobb tesztelés a kortyolás, ami valódi történelemről mesél.