A sherry íze, színe és illata is árulkodó
Anélkül, hogy mélyebben belemennénk az egyes fajták elemezgetésébe, mindenképpen érdemes kihangsúlyozni azt az egyszerű tényt, hogy a kortyolás nem jelent egyet a pohár tartalmának gyors lehúzásával. Bár nem mindenki születik kóstolónak, azért ildomos kicsit megfigyelni az aprónak tűnő részleteket, ugyanis így pár csepp alapján eldőlhet, milyen típusú italt ringat a pohár.
A 3 legfontosabb jellemző, ami tapasztalat nélkül is megfigyelhető: az íz, az illat és a szín. Az íz talán mind közül a legnehezebben megfogható, megfogalmazható, főleg, ha tapasztalat nem könnyíti a helyzetet. Szóval ez az a jellemvonás, amit érdemes a végére hagyni akkor, ha túlságosan bizonytalannak tűnik a megítélése, egyúttal az elemzése.
A szín megállapítása mindjárt könnyedebb feladat. A megfelelő látási viszonyok elengedhetetlenek. A sherry cseppjei aranyként ragyoghatnak, mézes barnaként csilloghatnak vagy borostyános sárgába öltözhetnek. A pontos árnyalatok kitalálása egyénenként eltérhet, mert bármilyen furcsa, de még az alap színeket sem érzékeljük egyformán.
Végül az illat beszélhet édességről, keserűségről, sőt, sósságról is.
A sherry lehűtve fogyasztandó?
Igen, mindenképpen, legalábbis a klasszikus „fino” sherry egyértelműen, amely világos szalma színével és száraz ízkarakterével kitűnik a tömegből és kortyolás után kiált.