Dom Perignon és a parafa dugó sikertörténete

Franciaországban ugyan régóta ismerték a szénsavas bort, viszont a XVII. századig semmiféle hagyománya nem volt ezen ital előállításának. Ezen Dom Perignon atya változtatott, mégpedig a parafa dugó révén, amit egy viaszba mártott drótkengyellel rögzített a boros üveghez. A titok sokáig rejtve maradt a kíváncsi tekintetek és kiéhezett ízlelőbimbók elől, de végül persze kiszivárgott az értékes pezsgő előállítási fortélya, így aztán a XIX. századra Európa egészében készítették és kortyolták. De miért váratott magára ilyen sokáig a felfedezés?

Az ok egyszerű, a parafa dugót a XVII. században találták fel. Persze a palack milyensége sem volt mellékes, amire a hozzáértő, pincevezető szerzetes hamar rájött. Így aztán jól záró, vastag falú, angol palackban érlelte a mennyei italt. Továbbá megfigyelte, hogy a kemény fából készített dugó nem zárja le kellően a habzó bort, így aztán parafa dugóval próbálkozott. A végeredményt ma már mindenki ismeri, és világszerte több tíz millióan adóznak a pezsgő fogyasztás szénsavas varázsának oltárán.

A Dom Perignon, mint italmárka megőrizte a feltaláló szellemét. A dugó alá kerülő cseppek prémium minőséget képviselnek, olyan ízélményt nyújtva a fogyasztóknak, aminek nincsen párja a piacon. A bencés apátság pincevezetője valószínűleg nem is sejtette, hogy kísérletezései nyomán egy olyan, halhatatlan értékekkel bíró nedűt teremt meg, ami a mai napig is az ünnepi alkalmak, különleges pillanatok alapvető itala, nemcsak Franciaországban vagy Európában, hanem az egész világon.