A whisky fajták szépsége a különbözőségükben rejlik
Alapvetően nem véletlenül merül fel ez a téma sokakban. Azt ma már pontosan tudjuk, hogy a whisky főzés tudományát a skót, ír bevándorlók vitték az Újvilágba. Nem volt semmijük sok esetben, előfordult, hogy tényleg mindenüket hátra kellett hagyni az új reményekért, de egy valamit a szívükben, fejükben őriztek. A receptet. A hőn szeretett ital receptjét. Amikor betoppantak Amerika földjére, akkor abból kezdtek el dolgozni és szeszt főzni, ami volt. A whisky előállítása még akkor is aranykorát élte, amikor a tilalmak szigorú büntetéssel sújtották mindazokat, akik alkohollal látták el a népet. Mert ezeknek a tradícióknak nem szabhatott határt senki és semmi. Ez tehát az egyik lényeges tény, ami a történelem lapjaiból kiolvasható.
A másik a japán típusra vonatkozik. A históriás kötetek erről is korhűen számolnak be. Ugyanis a japán fajta kialakulásához az kellett, hogy egy a Skóciából érkező whisky ízétől elragadtatott fiatalember hajóra szálljon és beálljon a skót üstök mögé, hogy megtanulja azokat a fortélyokat, amiket csak ott ismertek jól. Vagyis Japánba is Skóciából érkezett az a muníció, ami aztán alapként szolgált a továbblépéshez.
Ezek után érdemes a whisky fajták kóstolgatásával próbálkozni?
Igen, ez a lényeg! Mert függetlenül attól, hogy egy őstől származnak vagy sem, végül nagyon különböző ízkarakterűek, így kortyolásra méltóak.
