A likőrök lelkét a hozzáadott cukor adja

A cukrozott, különféle élelmiszerekkel, egyéb aromákkal ízesített nedűk milliókat tartanak lázban. A csokoládé, a mandula vagy éppen az eper, málna világa cseppnyi kortyokban ölthet testet általuk, palackozott, koccintható formában.

Tényleg nőies ital?

A férfiak szeretik azt hangoztatni, hogy ezek a nedűk a hölgyeknek valók. Érdekes, hogy általában ugyanezen nem tagjai, ha éppen nem látja őket senki, szintén szívesen kortyolnak bele a “nőies” cseppekbe. Felesleges tipizálni ezt az italt, ugyanis az esetében az ízek a lényegesek. Mondhatnánk azt is, hogy desszertszámba mennek. Nem ütősek, mint a pálinkák vagy karcosak, mint a whiskey fajták, de kellően rajongottak. Mert selymesek, bársonyosak, és kényeztetik az érzékeket.

A likőrök ismertetőjegye: az égetett szesz

A témában viszonylag sok a félreértés. Most akkor miről is ismerhetőek fel a likőrök? Az édesítettségükről? Ha ez így lenne, akkor számtalan másik nedű is szóba jöhetne. Ám a megfejtés ennél sokkal prózaibb. A fő alkotóelem az égetett szesz. Ennek a meglétéről tudható az adott italról, hogy pontosan melyik kategóriába is tartozik.

Mi a helyzet a szabályozásokkal?

Az Európai Unióban komoly előírások vonatkoznak a likőrökre, azok definiálására. Ilyen szabály például, hogy 1 liternyi nedűben minimum 100 gramm cukor megléte a kívánatos. Érdekes adat, hogy az Amerikai Egyesült Államokban ezzel szemben kb. 22-25 gramm az elvárt mennyiség. Függetlenül a paragrafusoktól, tulajdonképpen kizárólag ízlés kérdése, hogy milyen ízvilágra voksol. Ami biztos, hogy ezek azok az italkülönlegességek, amik különálló fogásokként is megállják a helyüket.