A gin hosszú utat járt be a népszerűségig?
Így is fogalmazhatunk. Bár kezdetben, amikor az italpaletta történetében feltűnt, elvarázsolta a kóstolókat, aztán a későbbiekben, mégis a legtöbb helyen, mint koktél alapanyag terjedt el. A tonic jót tett a keresettségének ez tény, de egyúttal gátat vetett annak, hogy mind többen megismerjék a tisztán kortyolgatás varázsát. Szóval egyre többen és többen nyúltak a gintonic után, ami a kesernyés ízvilágával igazán üdítő, mégis ütős hatású italkülönlegesség, viszont ezzel párhuzamosan viszonylag kevesen döntöttek úgy, hogy megér a gin egy próbát csak úgy, magában, akár jéggel vagy anélkül.
A tendencia aztán, ahogy arra fentebb utaltunk, változni kezdett, és ahogy ez az átalakulás elindult, úgy növekedett a nedű népszerűsége. A közönség rádöbbent arra, hogy üdítő hozzákeverése nélkül sem mindennapi az ízharmónia, amit a gin minden egyes cseppje kínál.
A gin jéggel vagy anélkül az igazi?
Akik nagyon elhivatottak a tisztán kortyolás mellett, azt állítják, hogy a jég felesleges, mert csak hígítja az amúgy karakteres, jellegzetes ízélményt. Ez tény, de alapvetően a whisky esetében is napestig tarthatna az a vita, hogy kell-e bele jég vagy sem. Tehát a legbiztosabb a személyes tapasztalatszerzés.