A Champagne minden értelemben párját ritkítja

Kár lenne persze tagadni, hogy a francia borvidéken alakult ki a pezsgőgyártás, és onnan terjedt el a világ számos területén. A tudás tehát francia honból érkezett, és a szakértelemnek, az alázatos hagyománytiszteletnek hála, jelenleg is őrzi az uralkodó helyét. A meszes-krétás talaj az, ami nagymértékben meghatározza a Champagne egyedi és egyébként utánozhatatlan ízvilágát.

A földrajzi hely megjelölés később árujelzővé és eredet megjelöléssé avanzsált. Az éghajlat milyenségének is óriási szerepe van ebben a sikertörténetben, hiszen az eltérő mikroklimatikus körülmények együttesen egyedülálló környezeti adottságokat teremtenek. A régió északi elhelyezkedése egyszerre ad teret és helyet a szárazföldi és az óceáni éghajlatnak. A felhasznált szőlőfajták optimális savtartalma a fenti közegek együttes hatására alakul ki, és ez az a tulajdonság, ami lehetővé teszi a különleges pezsgőfajta gyártását.

Milyen érdekes, hogy egykor, évszázadokkal ezelőtt már jól ismerték ebben a tartományban a buborékos bort, amire azonban akkor selejtként tekintettek. A históriás kötetek egybehangzó véleménye szerint, mindez a XVII. században változott meg, amikor Don Perignon elmés találmányának, a parafadugónak hála, világra jöhetett az első, valódi pezsgő. Bár a Champagne előállításának módját  (hiszen akkoriban konkrétan ez a név egyet jelentett a pezsgővel) titok övezte, azért mind többen kezdtek el foglalkozni a pezsgőgyártással, olyannyira, hogy a XIX. századra már egész Európában elterjedt, és ismertté, mi több, rajongottá vált.